Kor-határtalanul Közhasznú Egyesület
ALAPSZABÁLY
Szentendre, 2011. május 18.
Alapító tagok a Kor-határtalanul Közhasznú Egyesület 2011. január 31. napján megtartott alapító ülésén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az Egyesület
A l a p s z a b á l y á t
az alábbi tartalommal fogadták el:
I.
Bevezető rendelkezések
1. Az Egyesület neve: Kor-határtalanul Közhasznú Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 2000 Szentendre Pomázi út 48.
3. Az Egyesület működési területe:
Az Egyesület működése az ország egész területére kiterjed.
4. Az Egyesület működésének időtartama:
Az Egyesületet az Alapító tagok határozatlan időtartamra hozzák létre.
5. Az Egyesület működésének alapvető elvei:
Az Egyesület csak olyan tevékenységet végez, mely összhangban áll az Alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. § (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak a sérelmével.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
6. Az Egyesület törvényességi felügyelete:
Az Egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.
7. Az Egyesület nyilvántartásba vétele:
Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az Egyesület jogi személy.
II.
Az Egyesület célja és főbb feladatai
Az Egyesület célja, hogy működésével, országos hálózat kiépítésével elősegítse az egészségtudatos, környezettudatos életszemléletet, a kulturális értékek megőrzését, annak képviseletét.
A kultúra, egészség, mozgás, a gasztronómia, a társadalmi és munkaerő piaci esélyegyenlőség értékeinek, valamint a szociális értékek közvetítésével, információ- és tapasztalatcserével, tanácsadással segítséget nyújtson a minőségi életfeltételek, életmód megteremtéséhez és megőrzéséhez.
Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület az alábbi feladatokat látja el:
A középkorosztály és az idősek munkaerejének, tapasztalatainak hasznosítása érdekében koordinálja az igényeket és a lehetőségeket,
egészségmegőrző programok, előadások, sportrendezvények szervezésével elősegíti az egészséges életmód kialakítását,
életvezetési tanácsokkal látja el valamennyi célcsoport tagjait konferenciák és személyes konzultációk, tanácsadás keretében segíti azok megvalósítását.
tanácsadással, képzések, csoportos foglalkozások szervezésével segítséget nyújt az igénylők számára azon munkaerőpiaci területek, készségek felfedezéséhez, ahol szakmai tudásuk, élettapasztalatuk hasznosításával a munkaerőpiac aktív résztvevőivé válhatnak, továbbá propaganda- és reklámtevékenységével népszerűsíti, segíti az érintettek munkaerőpiaci helyzetének javítását, esélyegyenlőségük biztosítását,
rendszeres klubélet biztosításával, kirándulások, kulturális programok, vetélkedők szervezésével hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez,
érdekképviseleti tevékenységet végez a nem, életkor, képzettség vagy egyéb ok miatt hátrányos megkülönböztetéssel sújtott rétegek helyzetének javítása érdekében
Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében kiadványokat szerkeszt és tesz közzé, és aktívan részt vesz azok terjesztésében.
Elősegíti az életkornak és a társadalmi helyzetnek megfelelő aktív, környezettudatos életmód megvalósítását.
Az egyesületi célok megvalósítása érdekében oktatási tevékenységet végez, szükség szerint államilag elismert oktatást folytat a szükséges engedélyek birtokában.
Kapcsolatot tart azokkal az állami szervekkel, hatóságokkal és más társadalmi szervezetekkel, amelyek működésük során érintik az egyesület tevékenységét, az általa képviselt társadalmi rétegek helyzetét, életvitelét.
Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül az alábbi tevékenységeket folytatja:
egészségmegőrzés, betegségmegelőzés
szociális tevékenység, családsegítés
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
kulturális tevékenység
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások.
(1., 2., 4., 5., 11.,14., 18. pontok)
Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében állandó kapcsolatot tart mindazokkal az állami, önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel, melyek elősegíthetik az Egyesület tevékenységét.
Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében közhasznú szolgáltatásait nem csupán tagjai részére nyújtja, hanem valamennyi természetes és jogi személy és más szervezet részére is lehetővé teszi szolgáltatásainak igénybevételét.
III.
Az Egyesület tagsága
1. A tagsági formák:
rendes tag
pártoló tag
tiszteletbeli tag
2. A tagsági viszony keletkezése:
Az Egyesület tagja lehet valamennyi magyar és külföldi természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete.
Az Egyesületbe történő be- és kilépés önkéntes. A tagsági viszony a tagfelvétellel jön létre.
Rendes tagok az Alapító tagok, valamint az alapítást követően azon magyar és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik a jelen Alapszabályban foglalt célokkal egyetértenek, azok megvalósításában aktívan részt kívánnak venni, írásbeli tagfelvételi kérelmüket az Egyesület Elnöksége részére eljuttatják, és a tagfelvételről való értesítést követően a tagdíjat az Egyesület részére befizetik. A tagfelvétel során az Elnökség a tagfelvételi kérelemről egyszerű szótöbbséggel dönt, és erről a kérelmet benyújtót tájékoztatja. A tagsági viszony abban az időpontban jön létre, amikor a fenti értesítést követően a kérelmet benyújtó az értesítésben meghatározott első évi tagdíjat az egyesület részére megfizeti.
Pártoló tagok lehetnek azon magyar és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, akik az Egyesület alapvető céljaival egyetértenek, az Egyesület tevékenységében folyamatosan részt venni nem kívánnak, és az Egyesület tevékenységét akár pénzben, akár egyéb módon támogatták.
A pártoló tagsági címet az Egyesület Elnöksége a támogatást követően adományozza, és a cím viselését az érdekeltnek felajánlja. A pártoló tagság a felajánlás elfogadásától számított egy évi időtartamra szól.
Az Egyesület tiszteletbeli tagjává azokat a személyeket kérheti fel az Elnökség, akik szakmai, közéleti munkásságukkal jelentős mértékben segítik az Egyesület céljainak megvalósítását. A tiszteletbeli tagot az Elnökség választja ki és kéri fel a tiszteletbeli tagság elfogadására. A tiszteletbeli tagság az elfogadás időpontjában jön létre, és öt évi időtartamra szól.
3. A tagsági jogviszony megszűnése:
A tagsági jogviszony megszűnik:
kilépéssel,
kizárással,
törléssel.
Az Egyesületből való kilépést az Egyesület Elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A tagsági viszony a bejelentés tényével szűnik meg.
A tagsági viszony megszűnhet kizárással. A tag kizárásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárást tárgyaló elnökségi ülésen részt vegyen, ott védekezését előterjessze. A tag kizárására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben magatartásával veszélyezteti az Egyesület céljainak megvalósulását, vagy súlyosan erkölcstelen magatartást tanúsít, amely az Egyesület tekintélyét csorbítja, valamint a rendes tag a tagdíjfizetési kötelezettségének legalább 6 hónapig felszólítás ellenére nem tesz eleget. Az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen a tag jogorvoslati kérelmet nyújthat be a Közgyűlés részére. A jogorvoslati kérelmet a soron következő Közgyűlés napirendjébe fel kell venni, és érdemben tárgyalni kell. Amennyiben a Közgyűlés a jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a kizárást kimondó határozatot hatályon kívül helyezi.
Törléssel szűnik meg a tagság a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével.
4. A tagnyilvántartás:
Az Egyesület Elnöksége a tagokról nyilvántartást vezet. Az Elnökség törli a nyilvántartásból az Egyesületből kilépő tagot, az elnökségi határozattal kizárt tagot, valamint az elhalálozott, illetve jogutód nélkül megszűnt tagot.
5. A tagok jogai:
Valamennyi tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.
A rendes tag választhat és választható az Egyesület szerveibe, amennyiben jogszabály nem zárja ki.
Az Egyesület tagja az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
A pártoló és a tiszteletbeli tag jogosult az Egyesület rendezvényein, a közgyűlésen részt venni, indítványt és észrevételt tenni. A pártoló és tiszteletbeli tag szavazati joggal nem rendelkezik, tagdíjat nem fizet, az Egyesület irányításában nem vesz részt.
6. A tagok kötelességei:
Az Egyesület tagjai kötelesek az Alapszabályt betartani, az Egyesület közgyűlésének, ügyintéző és képviseleti szerveinek határozatait végrehajtani.
A rendes tag köteles a tagsági díjat megfizetni és az Egyesület vagyonát megóvni. A tagsági díj mértékét a Közgyűlés évente határozza meg.
Az első évi tagdíj mértéke: 5.000 Ft, melyet az alapító tagok az alakuló közgyűlésen kötelesek befizetni. Nyugdíjasoknak 2.500 Ft
Az éves tagdíjat az erről szóló közgyűlési határozat közzétételétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
IV.
Az Egyesület szervezete
1. Az Egyesület szervei:
Közgyűlés
Elnökség
2. Az Egyesületnél felügyelő bizottság nem működik. Az Alapítók tudomásul veszik, hogy amennyiben az Egyesület éves bevétele 5.000.000 Ft-ot meghaladja a felügyelő bizottság létrehozása kötelező.
3. Az Egyesület megyei (fővárosi) szervezetei:
Az Egyesület szervezeti egységei a megyei szervezetek (19 megye és Budapest).
Tekintve, hogy az Egyesület tevékenysége az ország egész területére kiterjed és céljait országos hálózat kiépítésével kívánja megvalósítani, jelen Alapszabály az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. § (4) bekezdése alapján biztosítja az Egyesület megyei szervezetei számára a jogi személyiség elnyerésének lehetőségét.
A megyei (fővárosi) szervezet az alábbi feltételek teljesítése esetén nyilvánítható jogi személlyé a Közgyűlés egyszerű többséggel hozott határozatával:
rendelkezik önálló ügyintéző és képviseleti szervvel (megyei elnökség)
rendelkezik a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel)
az Egyesület rendes tagjainak a száma az adott megye területén legalább 10 fő.
A megyei szervezetek működésük szabályainak megállapítására szabályzatot, ügyrendet alkothatnak, mely nem állhat ellentétben az Egyesület Alapszabályával. Önálló szabályzat, ügyrend hiányában, illetve az abban nem szabályozott kérdésekben az Egyesület Alapszabályának rendelkezési irányadók.
A megyei elnökség 3 tagból áll: elnök és két további elnökségi tag.
A megyei szervezet jogi személlyé nyilvánítása esetében a Közgyűlés erről szóló döntésével a megyei elnök az Egyesület Elnökségének tagjává válik.
4. A Közgyűlés:
Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A meghívóban fel kell tüntetni a Közgyűlés helyét és idejét, megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat, valamint a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontokban megismételt közgyűlés időpontját. A meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
A meghívót a Közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a tagok részére írásban meg kell küldeni. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a Közgyűlés helyéről és idejéről ugyancsak értesíteni kell. A közgyűlési meghívó írásbeli megküldésének minősül, ha az Elnökség a meghívót az Egyesület honlapján a fenti határidőben közzéteszi.
A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést ugyanarra a napra, de legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt elnapolt és ismételten összehívott közgyűlést az eredeti meghívóban az eredeti közgyűléssel együtt egyidejűleg össze lehet hívni.
A Közgyűlésen a rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Közgyűlés üléseit az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az általa felkért, vagy a közgyűlés által választott elnökségi tag vezeti.
A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.
A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha a Közgyűlés tagjainak legalább 1/3-a indítványozza azt.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévőkre, a határozatképességre vonatkozó adatokat, a közgyűlés tisztségviselőinek nevét, a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, valamint két közgyűlésen jelen lévő, hitelesítőnek megválasztott tag hitelesíti.
5. A Közgyűlés hatásköre:
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)az alapszabály megállapítása és módosítása;
b)az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása;
c)az évi költségvetés meghatározása;
d)az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;
e)a tagsági díj megállapítása;
f)az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
g)az Egyesület feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel történő egyesülésének a kimondása;
h)döntés mindazon az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, a legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig megtartott közgyűlésen az általános határozathozatali szabályok szerint, a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával történik.
6. Rendkívüli közgyűlés:
Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
az Elnökség többségi határozata alapján;
ha az egyesület tagjainak 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kívánja;
ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kezdeményezi, illetve ha azt a bíróság elrendeli;
ha az Elnökség létszáma kettő főre csökken;
egyéb, az alapszabályban meghatározott esetekben.
7. A közgyűlés összehívható úgy is, hogy részközgyűléseket hív össze az elnökség, amennyiben egy-egy régióban a tagok létszáma a 25 főt meghaladja. A közgyűléseket azonos napirenddel kell összehívni. Részközgyűlések esetén a határozat az utolsó részközgyűlés után kerül megállapításra, és az egyesület honlapján történő közzététel napjával hatályos.
V.
Az Egyesület tisztségviselői
1. Az Elnökség:
Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség az Alapszabály és a közgyűlés határozatainak megfelelően ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat, szervezi az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását.
Az elnökség 3 tagból áll.
Az Elnökség tagjai az Egyesület tisztségviselői.
Amennyiben az Egyesület megyei szervezetei a jelen Alapszabály IV.3. pontjában foglaltak szerint jogi személyiséget nyernek, úgy a jogi személlyé nyilvánított megyei szervezet elnöke (megyei elnök) az Elnökség tagjává válik a Közgyűlésnek a szervezeti egységet jogi személlyé nyilvánító döntésével. Ez esetben a jogi személlyé nyilvánított megyei szervezetek elnökei számára tekintettel az Alapszabálynak az Elnökség létszámára és összetételére vonatkozó rendelkezéseit megfelelően módosítani kell.
Az Elnökség tagjait az Egyesület rendes tagjai közül a Közgyűlés választja meg egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával határozatlan időtartamra.
Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az Elnököt a Közgyűlés választja meg az elnökségi tagok közül.
Az Elnökség tagjainak megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha a titkos szavazást a tagok 1/3-a indítványozza. Ez esetben a titkos szavazást kötelező elrendelni.
Az Egyesület Elnöksége üléseit szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök az ülés napját legalább 5 nappal megelőzően a napirendi pontok közlésével írásban hívja össze. Az Elnök a meghívót a fenti határidőben az Egyesület honlapján is közzéteszi.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki hallgatóságként részt vehet, az ülésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel.
Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség a határozatairól nyilvántartást vezet.
Megszűnik az elnökségi tagság:
az elnökségi tag tagsági jogviszonyának megszűnésével;
lemondással;
visszahívással.
Az elnökségi tag visszahívására alapos indok esetén az eset összes körülményét figyelembe vevő, indokolással ellátott közgyűlési határozat alapján kerülhet sor. Alapos indoknak minősül különösen: az Egyesület céljainak alapvető veszélyeztetése; a tag terhére jogerős bírói ítélettel bűncselekmény, szabálysértés elkövetésének megállapítása; az Egyesület rendezvényein, testületi ülésein rendzavarás; a tisztségével, az Egyesület céljaival összeférhetetlen, méltatlan magatartás tanúsítása, életmód folyatása.
Az elnökségi tagok visszahívása ügyében a döntés a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Visszahívásra vonatkozó kezdeményezés esetén az Egyesület rendkívüli közgyűlését össze kell hívni.
Bármely tag írásban kezdeményezheti az Egyesület Elnökségénél a visszahívásra irányuló eljárást, és ennek érdekében a rendkívüli Közgyűlés összehívását, mely kezdeményezésről az érintett elnökségi tagot az Elnökség írásban értesíti. A visszahívásról döntő közgyűlésen az érintett tag számára lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését, bizonyítékait előadja. A visszahívásról a Közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint indokolással ellátott határozattal dönt. A határozat ellen az érintett elnökségi tag jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
Az Elnökség feladata és hatásköre:
az Egyesület irányítása az Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban foglaltak szerint;
a Közgyűlés előkészítése és összehívása;
éves munkaprogram összeállítása;
az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése;
az Egyesület ügyintézési struktúrájának kialakítása, munkacsoportok, munkabizottságok létrehozása;
döntés a tagfelvételről és a tagkizárásról;
munkáltatói jogok gyakorlása az alkalmazottakkal szemben;
döntés minden olyan ügyben, amelyet az Alapszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
2. Az Egyesület elnöke:
Az Elnök az Egyesület legfőbb tisztségviselője. Az Elnök az elnökségi tagok közreműködésével irányítja és felügyeli az Egyesület tevékenységét.
Az Elnököt a Közgyűlés választja meg az elnökségi tagok közül.
Az Elnök feladata és hatásköre:
az elnökségi ülések összehívása a Közgyűlés előkészítése és összehívása;
a közgyűlés és az elnökségi ülés vezetése;
az egyesület képviselete;
az Alapszabály és a hatályos rendelkezések, közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának ellenőrzése, felügyelete;
aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása;
döntés mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak közgyűlés, vagy az elnökség hatáskörébe.
3. Munkabizottságok
Az Egyesület Elnöksége esetileg létrehozhat munkabizottságokat, melyek határozott időre és céllal jönnek létre. Feladatukat elvégezve, vagy a határidő lejártával megszűnnek. Megszűnés előtt az elnökségnek jelentést készítenek az elvégzett munkáról.
4. Az Egyesület képviselete, aláírási jog
Az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt az Egyesület Elnöke önállóan képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén két elnökségi tag együttesen jogosult képviselni az egyesületet.
Az Elnök az Egyesület nevében önálló aláírási joggal és az Egyesület bankszámlái felett önálló rendelkezési joggal bír.
VI.
Összeférhetetlenségi szabályok
1. Az Elnökség tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
2. A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan más közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki. Ez a tilalom a megszűnt közhasznú szervezet megszűnését követő kettő évig áll fenn.
4. Az Elnökség tagja, illetve az Egyesület egyéb vezető tisztségviselője írásban köteles tájékoztatni az Elnökséget arról a tényről, ha egyidejűleg más közhasznú szervezetben vezető tisztséget tölt be. Ezen tájékoztatást abban az esetben is meg kell adni, amennyiben az Egyesületnél vezető tisztséget már betöltő személyt más közhasznú szervezetnél választanak vezető tisztségviselővé.
VII.
Az Egyesület működésének nyilvánossága
Az Egyesület Elnöksége külön nyilvántartást vezet a Közgyűlés, az Elnökség határozatairól.
A határozatokat szervezetenként elkülönítve, évente folyamatos sorszámmal ellátva kell nyilvántartani. A nyilvántartásban meg kell jelölni a határozat számát, a határozat tartalmát, a határozathozatal időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
Amennyiben ehhez az érdekeltek hozzájárulnak, és személyiségi jogaikat nem sérti, a nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozat-tervezeteket támogató, illetve ellenző tagok személyét is.
A Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat a határozathozatalt követő 8 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel.
A Közgyűlés, és az Elnökség határozatait, valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az Elnökség az Egyesület internetes honlapján bárki által hozzáférhetően közzéteszi. A közhasznúsági jelentés közzétételére a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig az Egyesület internetes honlapján kerül sor.
A határozatokba, illetve a határozatokról vezetett nyilvántartásba, valamint a testületi ülések jegyzőkönyveibe, illetve az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba az Egyesület székhelyén, munkanapokon előzetes egyeztetés után bárki betekinthet.
Az Egyesület szolgáltatásaiból nem csupán a tagjai részesülhetnek, a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti. A szolgáltatások igénybevételének feltételeit – szolgáltatáscsoportonként megjelölve – az Egyesület internetes honlapján közzéteszi.
Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokról az Egyesület Elnöksége bárkinek köteles felvilágosítást adni.
Amennyiben az Egyesület bármely szolgáltatás nyújtását pályázathoz köti, úgy a pályázat elbírálásának szempontjait előzetesen, a pályázat elbírálásáról szóló jegyzőkönyvet utólag internetes honlapján közzéteszi.
Az Egyesület internetes honlapja útján folyamatosan tájékoztatást nyújt (székhelyén történő hirdetmény, illetve internetes honlapja útján) arról, hogy kinek, milyen szolgáltatást nyújtott.
VIII.
Az Egyesület gazdálkodása és vagyona
1. Az Egyesület vagyona:
Az Egyesület vagyonát elsősorban a tagsági díj, a természetes és jogi személyek felajánlásai, hozzájárulásai képezik.
Az Egyesület induló vagyonát az Alapító tagok által befizetett tagdíj alkotja.
Az Egyesület bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdasági tevékenységét csak oly formában végezheti, hogy az, az Egyesület számára korlátlan felelősséggel ne járjon.
A gazdálkodása során elért eredményét az Egyesület nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
3. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közzétételre vonatkozó rendelkezéseket a jelen Alapszabály VII. fejezete tartalmazza.
IX.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik:
feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával;
más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesülésével;
feloszlatásával;
megszűnésének megállapításával.
Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
X.
Záró rendelkezések
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
Az Egyesület közleményeit, hirdetményeit honlapján teszi közzé (www.korhatartalanul.hu)
Az Egyesület alapító tagjai az Alapszabálynak a bíróság felé történő benyújtásával egyidejűleg kérik az Egyesület közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét.
Az Egyesület Alapszabálya a módosítások elfogadása napjától a módosításokkal együtt hatályos. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály elkészítéséről az elnökség 8 napon belül gondoskodik.
Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt kell alkalmazni.
Szentendre, 2011. május 18.
Az Egyesület a Pest Megyei Bíróság 4.Pk.60.141/2011/2. számú végzése alapján megismételt alakuló közgyűlése 9/2011. (05.18.) számú Határozatával az Egyesület Alapszabályát elfogadta.
Endrei-Kurdics Judit Kurdics Erika Kardos Tiborné
Elnök Hitelesítő Hitelesítő
|
Magunkról
