Szív- és érrendszeri betegségek
Az utóbbi évek orvosi kutatásainak egyik legmegdöbbentőbb eredménye: a nők többsége is szív-és érrendszeri betegségben hal meg, ugyanúgy, mint a férfiak. Ezt az elgondolkodtató adatot ráadásul alig-alig ismerik a nők, pedig szív-problémák következtében többen halnak meg, mint az összes daganatos beteg-ségben együttvéve.
A nők koszorúér betegsége általában a 60. életévet követően kezd panaszokat okozni, vagyis átlag tíz évvel később, mint a férfi-aknál, bár mind gyakoribb a kivétel. És még néhány megdöbbentő adat: ha egy nő infarktust kap, 50% esélye van arra, hogy az első koszorúér elzáródásba belehal, míg a férfiak ilyen kockázata kb. egy a háromhoz. Az infarktust túlélő nők 38%-a egy éven belül meghal, a férfiaknak valamivel kisebb hányada, 25%-a.
Vegyük sorra a leggyakrabban előforduló kockázati tényezőket.
A cigaretta az érelmeszesedés első számú rizikófaktora és nemcsak a tüdőrák halálozásában, hanem az infarktus okozta halálesetek többségében is a legfontosabb faktor. Az évtizedeken át folytatott dohányzás a nőkben a változás korát átlag három évvel előbbre hozza, a szív-és érrendszeri betegségek kockázatának növelésével együtt.
A korszerűtlen táplálkozás fő jellemzője a sok állati zsiradék, a veszélyes koleszterin, mely lerakódik az érfalba. Ott zsírpárnákat képez, melyek beszűkítik az erek átmérőjét. Aztán a zsírpárnák egyszer csak kipukkadnak, a zsír benyomódik az érbe, másodpercek alatt megalvad a vér, és elzárja az eret. A szívizomnak az a része, amelyik ebből az érből kapta az oxigént és a táplálékot, elhal. Bekövetkezik a szívinfarktus. Étkezzünk tehát egészségesebben! A szakemberek azt javasolják, hetenként egyszer-kétszer együnk halat, mert a halban lévő úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak védenek az erek elzsírosodása ellen. Használjunk olívaolajat. Naponta többször fogyasszunk gyümölcsöt és zöldséget, csökkent zsírtartalmú tejterméket. És a nőknek is engedélyezett a vacsora után egy pohár jó minőségű vörösbor. Az elhízás, a fölös kilók is növelik a szív-és érbetegségek kockázatát. A megfelelő erőnléthez, a szív- és érbetegségekkel szembeni jó ellenálló képességhez kiváló módszer, ha naponta - másnaponta 30-60 percig gyalogolunk, sétálunk. Nem igényel különösebb befektetést, külön időt, hiszen a munkahelyünkről hazafelé sétálhatunk is, a lift helyett használhatjuk a lépcsőt, de megtérül az időbefektetés, ha úszunk, kerékpározunk. Érdekes orvosi hír a nőknek: a változás kora előtt - pontosan még nem tudják, miként -, de a női nemi hormonok csökkentik a szív-és érbetegségek megjelenésének kockázatát. A menopauza beállta után azonban ez a relatív védettség megszűnik. A szakemberek a hormonpótlásról, annak hatásairól a szív-és érbetegségekre, a csontritkulásra, sok-sok tapasztalatot figyelembe véve, ma már másként vélekednek, mint korábban. Arra az eredményre jutottak ugyanis, hogy a hormonpótló kezelés a szív-és érbetegségek kifejlődése ellen nem véd, viszont nem-kívánatos hatásai lehetnek, ezért ilyen jellegű megelőzésre nem is alkalmas. A magas vérnyomás, ha kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt, hosszú távon megterheli a szívizomzatot és az ereket, növeli a szélütés, az agyvérzés kockázatát. Meglepő orvosi adat, hogy bár több férfi kap szélütést, a nőknek 60%-a hal bele az agyi károsodásba, szemben a férfiak 40%-ával. Mind több emberről derül ki, hogy cukorbetegsége is van, ami igen gyakran együtt jár az elhízással, kóros vérzsír-szinttel, magas vérnyomással. Így együtt még nagyobb szív- és érrendszeri kockázatot hordoznak. Az orvosok ebben az esetben is megfelelő étrendet, testsúlycsökkenést és gyógyszert javasolnak. Végül vannak kockázati tényezők, melyeket nem tudunk befolyásolni. Alapvető kockázati tényező az életkor. Aki idősebb, annak nagyobb az esélye, hogy érezni kezdi a koszorúér betegség tüneteit. A nők is, a férfiak is sokat tehetnek "fiatalságuk" megőrzéséért: sok egyéb mellett az egészséges és aktív életmód, a lelki harmónia megőrzése, a jól ápoltság, a szeretetteljes környezet mind-mind fontos szerepet játszik a kockázati tényezők csökkentésében.
|